Kövess minket Facebookon.
Varga Emese
Még mindig hezitálok, hogy kinyújtsam-e a kezem, hogy az ujjaimmal megérintsem az arcodat. Még mindig elkapom a tekintetem, ha úgy érzem, hogy túl mélyre merülnél a lelkemben. Mert még nem szeretlek, de tudom, hogy nagyon is tudnálak.
olvass tovább
Krausz Dominika
Sok esetben összekeverjük a valóságot az elképzelt valósággal. Édesanyám mindig azt mondja, az az ember akinek fontos vagy soha nem fog kétségek közt hagyni ennek a bizonyosságával kapcsolatban. A saját értékeidet nem kell, hogy kérdőre vond mert ott van. Szinte kézzel fogható, hogy értékes ember vagy. Egyszeri és megismételhetetlen, pont annyira, mint senki és mindenki ezen a földön. És milyen nagyon igaza van.
olvass továbbManapság, amikor annyira összetetté vált jó kapcsolatot kialakítani és fenntartani, főleg egy életen át, igazi csodának tűnik Deva Premal és Miten, származást, életkort és más nehézségeket is áthidaló kapcsolata. Vajon mi a titkuk?
olvass tovább
Mertain Lilla
Pár hónapja még egy stégen ültem, néztem a távolba és rengeteg minden kavargott a fejemben. Az egykori nyugalmamat, ami a lelkemben volt akkor, felváltotta a csönd, és a félelem. Mert igen, féltem. Rettegtem. Minden kilátástalannak tűnt. Próbáltam megtalálni a választ, hogy az élet miért tesz próbára megint.
olvass tovább
Hári Katalin
NEM! De mindig van másik út! Talán sose felejtünk, nem eshetünk minden padló után amnéziába. Nem leszek teljesen más ember egy törés után, és akkor sem, ha jó dolgok történnek.
olvass tovább
Tóth Adél
A mai felgyorsult világban egyre több dolgunk akad, egész életvitelünk nyüzsgő és felgyorsult, amivel nincs is semmi baj. Szeretek nyüzsögni, élni az életet a lehető legteljesebben. Azonban ha már feltöltekezni sincs időnk, önmagunkra nem tudunk időt szánni, hogy űzzük vagy megtaláljuk azt a tevékenységet, ami visszatölt bennünket, könnyen túlhajszolhatjuk magunkat, aminek lelki és egészségügyi következményei is lehetnek.
olvass tovább
Eötvös Natália
A nő nehezen tanult meg szeretni. Mivel az ex-kapcsolatai mély nyomot hagytak benne, nem tudott megbocsátani. Ameddig haraggal és fájdalommal töltötte meg az érzelmeinek dobozát, addig abba csak a múlt lomjai kerültek. Majd egy tavaszi, napsütötte napon a nő készen állt arra, hogy továbblépjen. És megtanuljon szeretni. A szív drágaköve.
olvass továbbCsinos, fiatal páciensem meséli: amikor a nőgyógyászának pironkodva bevallotta, hogy a férje nem nagyon akar vele szeretkezni – márpedig ugye a nőknek szokott „fájni a feje”… – az orvos fejcsóválva vágta rá, hogy „Hölgyem, az már egy nagyon régi történet!”
olvass tovább
Vörös Eszter
Egyszer csak azon kezdtem el töprengeni, hogy lehet minden ilyen múlandó, és ennyire rövid. Ezen a kérdésen nem szoktam nap, mint nap filozofálni, de a napokban felerősödött bennem a gondolat, és nem hagy nyugodni.
olvass tovább
Barna Berni
Egész életünkben keressük az Egyetlent. Aki mellett majd nem kapja fel a fejét a hiány, hogy új utakra csábítson. Aki mellett majd jó emberek lehetünk és kihúzhatjuk magunkat a tükörben, miközben azt mondhatjuk: Maradok! Már nincs hová mennem.
olvass tovább
Dobos Amira
Szinte nyílt titokként kezelhető a tény, hogy aki úgy lép be egy új kapcsolatba, hogy korábban csak kapott, annak erős elvárásai lesznek az újra nézve. Bizonyára azt is mindenki pontosan jól tudja, hogy ezek az elvárások rettentő hosszú listával rendelkeznek.
olvass továbbMi hiányzott belőlem? Miért nem voltam jó? Ennyit jelentettem csupán, hogy ilyen könnyedén átlépjen rajtam? És még számos, ehhez hasonló önmarcangoló mondat cikázik nőként a fejünkben egy szakítás, egy futónak induló és annak is maradó kaland, vagy akár egy úgynevezett ghoosting (szellemmé-köddé válás, amikor az „úriember” elköszönés nélkül felszívódik) után. Mi a baj velünk?
olvass tovább
Mertain Lilla
Elvágtam minden szálat tőled, de nem holmi bosszú miatt, hogy te is megtapasztald, milyen szenvedni, egyszerűen csak kitöröltelek az életemből, mert nem érdemeltél meg.
olvass tovább
Várszegi Réka
Tudom, hogy ezt a legnehezebb megtenni, talán úgy is érzed, hogy nem fog sikerülni sohasem. Kapaszkodnál belé, legszívesebben örökre magadhoz láncolnád. Mert kell neked! Van benne valami, ami másban nincs ott, ami másban nincs meg. Úgy érzed, ha őt elveszíted, akkor ez a rejtélyes valami is elveszik örökre.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Ismeretlen út, amin járunk, navigáció nélküli. Tanuljuk egymást. Jónak hitt minták helyett marad a tapasztalat. Férfiak és nők, akikkel egyezséget kötöttél, hogy egy-egy leckét elsajátítasz, míg készen nem állsz megélni az igazit. Ha egyáltalán sikerül. Mert kevesek tánca ér valódi célt. Nincs támasz, és mondhatnak bármit, egyedül kell végigcsinálnod. A jó mester sem ígér, nem fogadkozik, nem cselekszik helyetted, csak megvilágítja előtted az utat, amit neked kell bejárnod. Csalódásaink mérföldkövek, és lehet, most még nem tudod, mit akarsz, de azt már biztosan, mit nem.
olvass továbbNincs új a nap alatt. Tudjuk jól, hogy a mai modern kori kapcsolatok indulása nem működik azért, mert túl gyors a tempó. Azért, mert cipeljük a múlt hozadékait. És azért, mert ami nem teljesen oké, az dobható és cserélhető, javítgatás helyett.
olvass tovább
Virág Klaudia
Vajon tényleg létezik az igazi társ? Csak egyetlen igazi társ létezik? Egyszer majd eljön fehér lovon vágtatva és bekopog? Vagy egyszer csak ott áll előttünk és az a cipellő, csakis rá fog illeni? Szüksége van a segítségünkre, hogy megtaláljon vagy ez elrendeltetett? És mennyire igaz az az elmélet, hogy manapság félünk az intimitástól?
olvass tovább
Szabó Rebeka
Próbálunk elevickélni ebben az életnek nevezett sűrűben. Előfordul, hogy olykor teljesen értelmetlennek látjuk a sajátunkat, de azért mindig igyekszünk egy fényszerű csóvába kapaszkodni, ami erőt ad a következő naphoz. És persze próbáljuk a másikat tiszteletben tartani, szeretni, támogatni, amennyire csak lehet.
olvass tovább
Szabó Rebeka
Szerintem mindannyiunk életében volt már olyan periódus, amelyben, ha nem is hosszú ideig, de rövidtávon több olyan ember mellett állomásoztunk, akik nem érintették meg a lelkünket teljes mértékben. Vagy talán egyáltalán nem. Akik mellett inkább a konstans gyomorideg dúlt bennünk, mintsem a biztonság és a nyugalom érzése.
olvass továbbKedvesnek lenni. Ez egy alapvető dolognak kellene, hogy legyen. A kedvesség ugyanis felszabadít és összekapcsol másokkal. Az élet néha kegyetlen, és sokszor nem azt kapjuk másoktól, amit remélünk. Ezért néha magunknak kell törekednünk a lezárásra és a megbocsátásra, a belső lelki békénk érdekében. Függetlenül attól, hogy a másik fél megadja-e nekünk ezt vagy sem.
olvass tovább
