KERESD A NŐT / Lélekhangok


Egy igazi férfi oldalán lelhetünk rá az igaz szerelemre

Lelkendezve vártam, hogy az élet nagy mérföldkövei megtörténjenek kettőnkkel. Izgatott voltam, milyen leszek feleségként, anyaként, az új szerepek megannyi csodálatos érzést ébresztettek bennem. Tündérmesében éreztem magam, majd huss, vége az idillnek, és egy mézeskalács házikó kalitkájában eszméltem fel, ahová önszántamból, jóhiszeműen léptem be.

olvass tovább

Lelki társ lépésről lépésre

Furcsának tűnhet, de már nem hiszek a lelki társ – mítoszban, annak tradicionális értelmében. Sokáig úgy gondoltam, hogy a világ úgy működik, ahogyan a romantikus filmekben és lányregényekben, de aztán fejbe vágott a valóság, és ráébredtem, hogy nem valószínű, hogy csak egyetlenegy ember létezik az univerzumban, akit nekünk rendelt a végzet.

olvass tovább

Látszatélet... Tényleg jó ez neked?

Ha nő vagy pucsítasz egyet, csücsörítesz, kiteszed a dekoltázsod, kiretusálod az arcod, kapsz sok száz lájkot és fürdőzöl azokban a kommentekben, amik arról szólnak, hogy mennyire szexi vagy. Miközben senki sincs, akinek tényleg számítanál, aki komolyan venne és akihez odabújhatsz este…

olvass tovább

A legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet, ha elképzeli a gyereke jövőjét

A bánat és a magány szerintem olyan, mint a szürkehályog. Lassan történik az egész, napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, és az ember észre sem veszi, hogy minden megváltozott. A különbség az, hogy a magánytól és a szomorúságtól nem lehet egy egynapos műtéttel megszabadulni. Sőt, soha többé nem lehet. De akkor mégis mit tehet az, akinek idejekorán kettétörik az élete? Képessé válhat arra, hogy együtt létezzen a traumáival? Van gyógyulás? Létezik újrakezdés?

olvass tovább

Amit jó lett volna már gimisekként is tudni

  • 2023. január 08.

Olyan jó lett volna, ha a gimis énünk előtt anno, megjelent volna a mostani felnőtt alakunk, és ellátott volna néhány tanáccsal, vagy legalább felhívja pár apróságra a figyelmünket, amit nem ártott volna már olyan fiatalon tudni. Ha lenne mód az időutazásra, az alábbiakra térnék biztosan ki.

olvass tovább

Akik a lelkünkben élnek tovább..

Ők azok, akik veled vannak akkor is, amikor úgy érzed, teljesen egyedül maradtál. Ők azok, akik bár nincsenek velünk fizikai jelenlétben, de egy – egy elágazásnál az életünk útvesztőiben, biztosan feltesszük magunkban a kérdést: Vajon Ő mit mondana? Merre indulna? Hogyan döntene?

olvass tovább

Az alkalmazkodás nem egyenlő azzal, hogy le kell mondanod az önállóságodról

„Jól alkalmazkodó lények vagyunk, nagyon sok mindent elviselünk - de ennek ára van.” Hangzik Dr. Máté Gábor Normális vagy című könyvéből egy mondat, amit egyszerűen kivettem az ott megjelent környezetéből azért, hogy egy másik környezetbe helyezhessem. Egy másik gondolatba, egy talán teljesen hétköznapibb szituációba, amivel minden második ember képes lesz azonosulni.

olvass tovább

Tegnap ismét lezártam egy fejezetet

Tegnap ismét lezártam egy fejezetet az életemben. Elköszöntem 2022-től és izgalommal telve várom, hogy 2023 mit hoz majd számomra. Amiben már most biztos vagyok, hogy nem félek kimondani, erős vagyok, és erős is maradok. Meg fogom valósítani a céljaim, vágyaim mindenáron.

olvass tovább