KERESD A NŐT / Lélekhangok


Az elpazarolt pillanatokért

Végtelen idő. Sokan ezt gondoljuk, amikor az életünkre tekintünk. Elképzeljük az áloméletet. A tökéletes időbeosztást arra, hogy mikor, mi fog történni. Megtervezzük nagyjából azt, hogy mikor lesz családunk, mikor házasodunk meg, mikor vállalunk gyereket, mikor utazgatunk és mikor szánunk időt arra, hogy élvezzük csak a szabadságunkat.

olvass tovább

A gyávaságodon nem tudok segíteni

Tessék, fel vagy címkézve – gyáva. Pedig nem szeretem a címkéket. Nem szeretem, mert sosem fedik a valóságot, mert az egész helyett, egy kiragadott részre koncentrálnak csupán. Nincsen ez jól, nem ezt érdemled, de mit tegyen az ember, ha nincsen más eszköze, csak a szavak? Csendben is maradhat – igazad van. Mégis, olyan gyávaság ez, amiről szót kell ejteni!

olvass tovább

Engem láss

Tudod, mire vágyom? Sóvárogva vágyom, hogy láss engem. Az életemnek nevezett nagy univerzumból engem. Ne a munkám, ne a tanulmányaim, ne a családom, ne a kocsit, ne a hajam, ne a ruhám, ne a sminkem.

olvass tovább

Te, én és az exed

Csak azért, mert az előző kapcsolatod csúfos véget ért, nem biztos, hogy velünk is ez fog történni. Kérlek, ne hasonlítgass folyton a volt barátnődhöz, mert én egy egészen más ember vagyok.

olvass tovább

Te is engem?

Bármikor felismertem magamban azt az érzést irántad, minden egyes alkalommal megijedtem. Teljesen mindegy, hogy miért vagy milyen események következtében, de egyetlen kérdés lebegett mindig a szemem előtt: te is engem?

olvass tovább

Lejárt a régi lemez

  • 2020. május 19.

Társadalmunk váratlanul és felkészületlenül visszahúzódásra kényszerült, és nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ez a bizonytalan időre kiszabott életmódváltás komoly nyomokat hagy az intimitás és párkapcsolatok amúgy is mindenre érzékeny felületén.

olvass tovább

És akkor majd visszakapjuk a múltat

Felhőket sodor felém a szél, szürkületbe borul az ég. Halk robajjal dörren egyet a harag, s menekvésre inti a népet. Szaladunk a fedél alá, óvó helyet keresünk, elbújnánk, de a hang mindenhová elkísér. Félelmembe fohászfoszlányok sejlenek fel, borzongva állok, mivé lettem. Birodalmak épültek újjá a pusztulásból, erővel, bizakodással, reményekkel. Látták a célt, s küzdöttek érte.

olvass tovább

Kispadon éreztem magam

Azt éreztem, hogy veled lenni azt jelenti, egy életre háttérbe kell szorulom – melletted nem lehet a helyem máshol, csak a kispadon. Fenyegetve éreztem az álmom azért, mert a tiéd is hatalmasnak látom. De nem fenyegetett, ugye? Én láttam rosszul.

olvass tovább

Kevés a szó

Nehéz úgy írni valamiről, hogy csak az egyik oldalát látod. Nem tudsz az érzésről, hogy milyen ez a fajta várakozás, hogy milyen két szív dobogása. Milyen az a kilenc hónap, hogy izgat a találkozás.

olvass tovább